Tanuljunk együtt!
"Minden álmunk valóra válhat, ha van bátorságunk a nyomukba eredni" (Walt Disney)
MENÜ

             A nagy változások kora

Az idő múlásával időnként erőteljesebben szembesülünk, mint általában a rohanó hétköznapok során. Ilyen nagy ráeszmélés többek között az az időpont, amikor gyermekünk életkora a 6. év vége felé robog. Egyszer csak azt látjuk, hogy a mi kis emberkénk már nem is olyan kicsi, néhány napja már mozog az alsó első foga.

Ha jobban megfigyeljük a gyermekünk által mondottakat, akkor is érhet minket néhány meglepetés! Egyre tisztábban, egyre bonyolultabb körmondatokban és egyre komolyabb dolgokról mond határozottan véleményt, egyre mélyebben elmerül egy-egy témában, egyre logikusabban gondolkodik, egyre biztosabban tudja megfogalmazni az egyes dolgok közötti ok-okozati kapcsolatokat.

Most már képes egyre hosszabb ideig figyelni a felolvasott mesére és a lényegét is visszamondja. Általában jobban összpontosít a különböző feladathelyzetekben, és ha kitűz maga elé egy célt, akkor nem hagyja eltántorítani magát attól (pl. a kedvenc tévéműsora sem csábítja el).

Egyre nagyobb a memóriája, rengeteg verset tud már kívülről és egyre könnyebben tanulja meg azokat. Igényli az „agytornákat” - szeret barkochbázni, szeret játszani a szavakkal, szereti a foglalkoztató füzetek feladatait megoldani (labirintus, különbségek észrevevése, melyik a több / kevesebb / ugyanannyi stb.). Szereti a társasjátékokat, elfogadja a szabályokat, kivárja a sorát és képes veszíteni is. Egyre ügyesebben fut, ugrál, biciklizik, focizik és úszik. Már képes tudatosan is koordinálni, irányítani a mozgásait. Szeret rajzolni, színezni, festeni, gyurmázni. Egyre határozottabb, de finomabb vonalvezetés jellemzi munkáit és most már jól áll a kezében a ceruza. Képes vonalon belül színezni és egyre arányosabbak az ábrái.

Érti, ha azt kérjük tőle, hogy tegyen egy pontot a lap bal felső sarkába és azt is, hogy fentről lefelé, balról jobbra haladjon akkor, amikor például be kell karikáznia a lapon látható összes csillagot. Régen azért ment a reggelenkénti harc, hogy ne kelljen óvodába mennie, most akkor van a baj, ha nem mehet a barátaihoz. Amikor csak teheti, a gyermektársaságot keresi, és szívesen barátkozik.

Hihetetlen, de a fenti jellemzők – egy nagyon ideális helyzetet felvázolva – arra utalnak, hogy gyermekünk megérett arra, hogy megkezdje az iskolai tanulmányait, hiszen alapképességei várhatóan érettek ahhoz, hogy a magasabb szintű tanulási folyamatok részesévé válhasson, vagyis az olvasás-, írás-, számolás tanulása elkezdődjön.

Az iskolaérettség összetett fogalom, a gyermek egész személyiségének fejlettségét foglalja magába. A gyermeknek testileg, pszichés és szociális szempontból egyaránt alkalmasnak kell lennie az iskolai élet megkezdésére.

Biológiai jellemzők:

  • Optimális testi fejlettség: testalkat megváltozása, fogváltás megkezdődése.
  • Idegrendszer megfelelő érettsége: nagy és finom mozgások, valamint látás-kézmozgás összerendezettsége, figyelem összpontosítás képessége, terhelhetőség.

Pszichés alkalmasság kritériumai:

  • Értelmi fejlettség: gondolkodás terén lényeglátás, következtetések alkotása, ok-okozati összefüggések felismerése, mennyiségfogalom kialakulása, emlékezeti befogadás és felidézés képessége.
  • Beszédkészség: tiszta hangképzés és megfelelő szókincs és kifejezőkészség, adekvát válaszadás egyszerűbb kérdésekre .
  • Érzelmi, akarati érettség: feladattudat kialakulása, munkaérettség, monotónia tűrés, mozgásigény akaratlagos leküzdése, érdeklődés, motiváltság.

Szociális érettség jellemzői:

  • Alkalmazkodás és beilleszkedés készsége: közösség igénye, kapcsolatkötés képessége, felnőtt irányításának elfogadása, szabálytudat, kudarctűrő képesség, önkiszolgálás, bizonyos önállóság, szükségletek késleltetésének képessége.

 

A fentiekből látható, hogy az iskolaérettség nem csupán értelmi képességek szintjét jelenti, hanem egy sokkal összetettebb fogalom. A megfelelő fejlettség eléréshez részben spontán, természetes érés, részben az óvodai és otthoni foglalkozás, kiegyensúlyozott, odafigyelő családi háttér szükséges.

Gyakran szükség lehet szakember segítségére:

  • beszédhibák, beszédproblémák esetén logopédiai foglalkozásra,
  • részképességek fejletlensége esetén fejlesztő pedagógiai foglalkozásra,
  • érzelmi kiegyensúlyozatlanság, beilleszkedési és viselkedési problémák esetén pszichoterápiára.

 

Az iskola éretlen gyermek egész személyiségében vagy több részterületen lassabban fejlődik Jellemzőek lehetnek a következők:

  • nem alakul ki az iskolás testalkat vagy teherbíró képessége gyenge, fizikailag-szellemileg fáradékony,
  • figyelme könnyen elterelődik, munkaérettsége nem megfelelő, játékos,
  • gondolkodása nem a tényeket ragadja meg, hanem a számára érzelmileg fontosat,
  • szabálytudata kialakulatlan, a kudarcot nehezen tűri,
  • önuralma, akarata fejletlen, érzelmei uralkodnak felette, esetleg túl visszahúzódó, bátortalan, sok biztatást igényel.

Ilyen esetekben célszerű a gyermek számára még egy évet biztosítani, hogy a teljesítményhelyzet, a megfelelés folyamatos terhe nélkül, az óvodában maradva érhesse el a megfelelő fejlettséget, érettséget.

 

Amennyiben a gyermek összességében iskolaérett, de egy-két területen elmaradása van (illetve életkora miatt mindenképpen be kell iskolázni), az iskolakezdés után is lehetőség van a különböző szakemberek (logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus) segítségét igénybe venni mind az iskolában, mind a nevelési tanácsadóban.

 

Következő levelünkben részletesen foglalkozunk az örömteli iskolakezdés, az írás-, olvasás- és számolástanulás feltételeivel, illetve a feltételek hiányában utalunk az esetleges tanulási zavar lehetőségeire. 

 

Budapest, 2013. február

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

            

 

 

 

Asztali nézet